Túl a világ végén (Übers Ende der Welt) 
 
Keresztül rohantunk a városon 
De egy olyan helyet sem ismertünk fel 
Ahol mi még sohasem jártunk volna
 
Mindent kipróbáltunk 
A szabadságnak itt a vége 
Nekünk most át kell mennünk ezen a falon 
 
Helyezd át a súlyod 
Nem látod a szakadékot 
 
Refrén: 
Vigyázz, kész, tűz és fuss 
Felszakad előttünk az égbolt 
Együtt sikerülni fog 
Túl a világ végén 
Ami utánunk darabokra esik szét 
 
Még egyszer visszanézünk 
Ez az utolsó pillantás 
Mindarra, ami valaha volt 
 
Gyere, lélegezz még egyszer 
Ez lehet a kezdet 
A reggel már csak karnyújtásnyira van 
 
Helyezd át a súlyod 
Nem látod a szakadékot 
 
Vigyázz, kész, tűz és fuss 
Felszakad előttünk az égbolt 
Együtt sikerülni fog 
Át a világ végén 
Ami utánunk darabokra esik szét 
 
Hagyj mindent magad mögött 
Nincsen mit vesztened 
Minden mögötted és mögöttem 
Semmi sem tart minket fel 
 
Helyezd át a súlyod 
Nézz az arcomba 
 
Vigyázz, kész, tűz és fuss 
Felszakad előttünk az égbolt 
Együtt sikerülni fog 
Túl a világ végén 
Ami utánunk darabokra esik szét 
Szétesik mögöttünk. 
Szétesik mögöttünk 
 
Beszélgetni (Reden) 
 
Hello
az ajtómban állsz
oké, de először gyere be
Teljesen, egyedül vagyunk
a 483-as szobában
Itt bent soha nincs rendes nap
A fény a minibárból jön
És holnap sem lesz itt világos,
Üdvözöllek a hotelben!
Csak beszélgetni akartunk, 
És most itt fekszel
És én melletted 
Beszélgetni, beszélgetni
Gyere be 
Nem fognak zavarni
Már kitettem, a Ne zavarj! – táblát
Mindegy hol leszünk holnap
A világ, most csak itt bent van,
Feküdj csak vissza,
Hallgatlak téged, 
Látom az arcod
Az ajkaid, szétnyílnak,
Beszélj lassabban – kérlek, ne olyan gyorsan
Üdvözöllek a hotelben!
Csak beszélgetni akartunk,
És most itt fekszel
És én melletted,
Beszélgetni, beszélgetni 
Riadó az ajtó előtt, 
Az egész világ kiabál
Mindenki, rángat
Semmit, nem akarok rajtad kívül
Beszélgetni, beszélgetni
Csak beszélgetni akartunk,
És most itt fekszel
És én melletted,
Beszélgetni, beszélgetni
Csak beszélgetni akartunk,
És most itt fekszel
És én melletted,
Beszélgetni...
 
Halálra szeretett (Totgeliebt)
 
A levelet a hideg kezemben tartom
Az utolsó kincs volt
Amíg el nem égett
Ránézek
Minden sorral 
meghalt egy érzés,
Ami marad, a sötétség
Egy néződ 
Többé már nem segít
 
Ez megöl engem
Halálra, szerettük egymást
Ez megöl engem
Mert az álmunk
romokban hever
A világ hallgasson
És mindig magányosak legyünk
Elveszettek vagyunk
Ha a hatalmak egyesülnek
Ez elmúlik
 
A keselyűk köröznek felettünk,
Amit még nem vittünk magunkkal
Nem ér semmit
Közelebb jönnek
Körülöttünk vannak
Minket akarnak
Hagyj most elmenni
Már nem tudom
 
Ez megöl engem
Halálra, szerettük egymást,
Ez megöl engem
Mert az álmunk
Romokban hever
a világ, hallgasson
És mindig magányosak legyünk
Elveszettek, vagyunk,
Ha a hatalmak egyesülnek,
Ez elmúlik
 
A keselyűk köröznek, felettünk
Megölik az utolsót benned
És az utolsót, bennem
Ez megöl engem
Ez megöl engem
Halálra, szerettük egymást,
Ez megöl engem
Mert az álmunk
Romokban hever
a világ, hallgasson
És mindig magányosak legyünk
Elveszettek, vagyunk,
Ha a hatalmak egyesülnek
Ez elmúlik
 
Ne ugorj! (Spring nicht)
 
A háztetőkön
olyan sötét és hideg van,
Hallgatok a nevedről, 
mert most 
Nem akarod hallani
A város szakadéka, 
Elnyeli a hulló könnyeket
Ott lent nincs semmi, 
Ami itt fent még tart 
Érted kiáltok az éjszakába, 
Ne hagyj cserben, ne ugorj!
A fények nem tartanak meg, 
Megcsalnak téged,
Emlékezz 
Rád és rám
a világ ott lent, nem számít,
Kérlek, ne ugorj!
 
A szemedben 
Minden értelmetlennek és üresnek tűnik
a hó magányosan, hull, 
már régen nem érzed
Valahol ott kint elveszetten mész
a végről, álmodsz, még egyszer előröl kezdeni
Érted, kiáltok az éjszakába, 
Ne hagyj cserben, ne ugorj!
A fények nem tartanak meg, 
Megcsalnak téged,
Emlékezz
Rád és rám
A világ ott lent, nem számít,
Kérlek, ne ugorj!
Nem tudom, 
meddig tudlak tartani, 
nem tudom meddig
Fogd meg a kezem, 
még újrakezdhetjük,
Ne ugorj!
Érted kiáltok az éjszakába, 
Ne hagyj cserben, ne ugorj!
A fények nem tartanak meg, 
Megcsalnak téged,
Emlékezz
Rád és rám
A világ ott lent, nem számít,
Kérlek, ne ugorj!
Ne ugorj!
És ha ez se tart vissza, 
én ugrok érted 
Szent (Heilig) 
Ébren maradok – érted
Nem szenvedünk mindketten – te ezt nem tudod,
Most feladom magam érted
Az utolsó kívánságom, segít neked, mielőtt a tenger alattam, elnyelne
Hiszek benned
Számomra mindig szent leszel,
Meghalok a halhatatlanságunkért
A kezem a kezdettől rajtad, van, 
Hiszek benned
Számomra mindig szent, leszel
Megszűnik a hideg, ha beszélsz
Minden leheleted megvált engem,
Viszontlátjuk egymást, valamikor
Lélegezz tovább, ha tudsz
Akkor is, ha a tenger alattad, elnyel,
Hiszek benned
Számomra mindig szent, leszel
Meghalok a halhatatlanságunkért
A kezem a kezdettől rajtad van 
Hiszek benned
Számomra mindig szent leszel
Szent, leszel
Szent, leszel
Szent, leszel
Szent, leszel, 
 
Keresztülnézek a tengeren, és látom a fényed fölöttem,
Süllyedek, süllyedek, távolra tőled
Többé már nem látsz engem,
Hiszek benned,
Hiszek benned
Számomra mindig szent, leszel,
Meghalok a halhatatlanságunkért
A kezem a kezdettől rajtad, van, 
Hiszek benned
Számomra mindig szent, leszel
Számomra mindig szent, leszel 
 
Kitörök (Ich brech aus)
Ma egy másik tervem van 
ami nem tartozik rád 
Szorosan tartom a kezemben 
hátamat a falnak vetve 
a falnak vetve 
Téged hibáztatlak 
Ezt az egészet nem akartam 
Sajnos nem hagysz nekem más választást 
Ez volt most az utolsó 
az utolsó 
Én 
klausztrofóbiásan szűknek érzem 
Csinálj helyet 
mielőtt még 
kiutat ugranék 
Te 
nem tartsz fel 
Kitörök 
Kitörök 
Figyelmeztetlek, ne kövess 
A világ boldog nélküled 
Amit akartál már elhullott 
Én vagyok az ami most történik
 
Hideg izzadság a homlokodon
Most ordítani hallhatsz engem
Számodra mindjárt vége mindennek 
Kihúzlak a konnektorból, 
a konnektorból 
Én. 
Klausztrofóbiásan szűknek érzem. 
Csinálj helyet.
Mielőtt még 
kiutat robbantanék. 
Te 
nem tartsz fel, 
Kitörök, 
Kitörök 
A hazugságaid el lettek mesélve 
A legutolsó lövésed eltévesztett engem 
Túl késő
túl késő
Sajnos nem hagysz nekem más választást 
ez volt most az utolsó 
Én 
klausztrofóbiásan szűknek érzem, 
Csinálj helyet 
mielőtt még 
kiutat, robbantanék. 
Te. 
nem tartsz fel, 
Kitörök, 
Kitörök 
Én 
klausztrofóbiásan szűknek érzem, 
Csinálj helyet 
mielőtt még 
kiutat, robbantanék 
Te, 
nem tartsz fel 
Kitörök , Kitörök, Kitörök 
Soha nem halunk ki (Wir sterben niemals aus)
Túl sok szeretet 
a zene iránt 
Túl sok határ 
legyőzetlenül 
Olyan sok gondolat 
be nem fejezett szavak 
Nem hiszem, hogy 
hamarosan vége 
Örökké maradunk 
beleírjuk magunkat az örökkévalóságba 
Midig tudom, 
hogy valahol valami marad 
Érezzük 
nem vagyunk készek a végre 
Soha nem halunk ki 
Az örökkévalóságig hordtok minket 
Csináljátok tovább helyettünk 
Hogyha mi már nem bírjuk 
a mondatainkat 
az örökkévalóságig befejezitek 
Most már nem félek 
előre nézni 
Mert mától tudom, 
hogy nem megyünk el csak úgy egyszerűen 
Örökké maradunk 
beleírjuk magunkat az örökkévalóságba 
Midig tudom, 
hogy valahol valami marad 
Érezzük 
nem vagyunk készek a végre 
Soha nem halunk ki 
Az örökkévalóságig hordtok minket 
Az idők végezetéig… 
Tudom, hogy valami marad 
egy picike belőlem 
teljesen biztos vagyok benne 
marad belőled valami 
örökké 
örökké 
Örökké maradunk 
beleírjuk magunkat az örökkévalóságba 
Midig tudom, 
hogy valahol valami marad 
Érezzük 
nem vagyunk készek a végre 
Soha nem halunk ki 
Az örökkévalóságig hordtok minket 
És mindig 
Tudom, hogy mindig 
valahol marad valami 
Érezzük 
nem vagyunk készek a végre 
Soha nem halunk ki 
Az örökkévalóságig hordtok minket 
Olyan, mint mi 
soha nem ér véget
 
Az éjszakában (In die Nacht)
 
Bennem 
lassan hideg lesz, 
Meddig tudunk mi ketten 
még itt maradni 
Maradj itt 
Az árnyékok el, akarnak engem vinni 
Hogyha megyünk is 
akkor együtt megyünk 
Te vagy 
minden, ami én vagyok 
és minden, ami az ereimen keresztül folyik 
Mindörökké 
egymást fogjuk cipelni 
Mindegy hová megyünk 
mindegy milyen mélyre 
Nem akarok ott egyedül lenni 
menjünk együtt 
az éjszakába 
Egyszer eljön az idő
menjünk együtt 
az éjszakába 
 
Utánad, nem jön semmi (Nach dir kommt nichts)
 
A legnagyobb bűnöm, kimenni az ajtón
Súlyos sérült vagyok, és utánad vágyom
Megszállottnak, és elveszettnek érzem magam
Elfelejtetve, mintha meg se születtem volna, 
Kitörölve a naplódból
Nem találok magamra
Utánad, nem jön semmi,
Elátkozom az első napunkat
Semmi, nem jön utánad
Minden, ami új kikészít
Utánad, nem jön semmi,
Ezt nem akarom
Nem vagy, nem voltál, és soha nem leszel újra a mindenem,
Utállak
Te vagy az álom, amit megálmodtam
Elmulasztottad az ugrást
Megszállott, vagyok az átkodtól
Elfelejtve, megpróbáltam széttépni a naplód
Nem találok magamra, és ha meg is találnám…
Utánad, nem jön semmi,
Elátkozom az első napunkat
Semmi, nem jön utánad
Minden, ami új kikészít
Utánad, nem jön semmi,
Ezt nem akarom
Nem vagy, nem voltál, és nem is leszel újra a mindenem,
Nem vagyok, nem voltam, és nem is leszek boldog már
Hagyj békén, 
hagyj el, végre
Utállak
Nem lesz semmi utánad
Utánad, nem jön semmi,
Elátkozom az első napunkat
Semmi, nem jön utánad
Minden, ami új kikészít
Utánad, nem jön semmi,
Ezt nem akarom
Nem vagy, nem voltál, és soha nem leszel újra a mindenem
Utánad, nem jön semmi,
Elátkozom az első napunkat
Semmi, nem jön utánad
Minden, ami új kikészít
Utánad, nem jön semmi,
Ezt nem akarom
Nem vagy, nem voltál, és nem is leszel újra a mindenem,
Nem vagyok, nem voltam, és nem is leszek boldog már
Utállak
 
Melletted (én itt vagyok) /An Deiner Seite (Ich bin Da)/
 
Senki nem tudja, mi van veled
Senki nincs ott, aki megért téged
A napod sötét és magányos volt
A véreddel írva kérsz segítséget, 
Bár ez mindig fáj
Kinyitod a szemed, és minden ugyanolyan marad
Nem akarlak zavarni
És nem is akarok sokáig maradni
Csak azért vagyok itt, hogy elmondjam…
Itt vagyok, ha akarod
Nézz körül, és meglátsz
Teljesen mindegy, hogy hol vagy
Ha utánam nyúlsz, megtartalak
Az életed értelmetlen, 
az árnyékod súlyos
És nincs meg, amire szükséged van
A szivárványt keresed
Holtan hever előtted
Eddig csak neked ragyogott
Nem akarlak zavarni
És nem is akarok sokáig maradni, 
Csak el akarom mondani, hogy
Nem vagy egyedül,
Én melletted vagyok
Itt vagyok, ha akarod
Nézz körül, és meglátsz
Teljesen mindegy, hogy hol vagy
Ha utánam nyúlsz, megtartalak
Ha már nem érted a világot
És minden nap ugyanolyan
Ha már nem állod a vihart
És nem viseled el az éjszakát
Ott vagyok, ha akarod
Nem számít hol vagy
Melletted vagyok
csak egy ideig
Ott vagyok
Ott vagyok, ha akarod
Ott vagyok, nem számít, hol vagy
Ott vagyok, nézz körül, és megláthatsz
Nem számít, hol vagy
Ha utánam nyúlsz, megtartalak
Ott vagyok, ha akarod, nem számít, hol vagy
Melletted vagyok,
egy időre
Nem vagy egyedül
Hol vannak a kezeitek (Wo sind eure Hände)
 
Hallom, minden olyan fontos, már világos
Mások is ezt csinálják, igen-igen, egész biztos így helyes
Bízz nyugodtan, hogy ezt elhiszem nektek
Vissza, és mindent elől, oké, így már jó lesz,
Maradj állva, mert különben elveszel,
Fuss, de ne túl messzire
A fejem tele van
Az árnyékom, utolér
1000 diagnózist hallok, igen-igen, már világos, mindegy
Ma itt vagyunk
A világ az ajtón, kívül marad
Ma csak ti, számítotok,
Hol vannak a kezeitek?
Káosz a rendszerben
Ha tönkremegyünk is
Látni, akarlak titeket,
Hol vannak a kezeitek?
A kezeitek
Hallom, bízni tudsz, ebben
Ne kérdezz, minden el van tervezve,
Ami holnap történni fog
Már tegnap sejtetted
Balra, jobbra, fel, le, sehová nem érek el
1000 diagnózist hallok, igen-igen, már világos, mindegy
Ma itt vagyunk
A világ az ajtón, kívül marad
Ma csak ti, számítotok
Hol vannak a kezeitek?
Káosz a rendszerben
Ha tönkremegyünk is
Látni, akarlak titeket,
Hol vannak a kezeitek?
Ma itt vagyunk,
Hol vannak a kezeitek?
A világ az ajtón kívül marad
Hol vannak a kezeitek?
Káosz a rendszerben,
Látni akarlak titeket
Hol vannak a kezeitek?
Ma itt vagyunk
A világ az ajtón kívül marad
Ma csak ti számítotok
Hol vannak a kezeitek?
Káosz a rendszerben
Ha tönkremegyünk is
Látni, akarlak titeket,
Hol vannak a kezeitek?
Ma itt vagyunk
A világ az ajtón, kívül marad
Ma csak ti, számítotok,
Hol vannak a kezeitek?
Káosz a rendszerben
Ha tönkremegyünk is
Látni, akarlak titeket,
Hol vannak a kezeitek?
A kezeitek
Hol vannak a kezeitek?
 
Döfés a boldogsághoz (Stich ins Glück)
Kint már világosodik ő, még ott van, ahol senki nem zavarja
a születésnapi köszöntését, tegnap este
Már nem hallotta,
Akarod magad repülni, látni
fényként a sötétségben?
Nyisd ki az ajándékodat, és minden készen áll
Hunyd be a szemed és... 
Az első döfése a boldogsághoz 
a seb örökké megmarad
Egy aranyozott pillanat, 
És minden alkalommal rosszabb lesz
Az árnyék és a fény a kilátástalanságba, taszítják
És nem tér vissza többé
Odakint lassan világos lesz, 
de az ő éjszakája nem ér véget
Kezek nyúlnak az arca felé
Mindig, ha fáj, teljesen egyedül van
De az utolsó alkalom után már nem sírt,
Hunyd be a szemed és.
És még egy döfés a boldogsághoz
a seb örökké megmarad
Egy aranyozott pillanat, 
És minden alkalommal rosszabb lesz
Az árnyék és a fény a kilátástalanságba, taszítják
És nem tér vissza többé
Minden utolsó alkalom után kellett neki mégegyszer-mégegyszer
Minden utolsó alkalom után kellett neki mégegyszer-mégegyszer
Utoljára
Mindenki őt nézi, 
De ez neki nem számít, 
Akar még, még
És egy utolsó döfés a boldogsághoz
a seb örökké megmarad
Egy aranyozott pillanat, 
Az utolsó a szobájában
Az árnyék és a fény a kilátástalanságba taszítják
És nem tér vissza
vissza többé
A menny bezárul
Az utolsó álma beteljesületlen, marad
 
Elfelejtett gyerekek (Vergessene Kinder)
 
Egy átlagos nap
Az utcák sírrá változnak
A nyomok eltörlődnek
Senki, nem keresi őket
Hideg az éjszaka,
Aki megfagy, túl gyenge
Senki nem tartja számon őket
Senki nem látta őket
Magányosan és elveszve
Láthatatlanul születve
Az első sikolynál megfagyva
Elfelejtett gyerekek
A nevük ismeretlen
Végtelen menekülés
Kitaszítva a világból
Elfelejtett gyerekek
Ők is látnak, éreznek, értenek,
Pont, mint mi
Nevetnek, és sírnak
Élni akarnak
Pont, mint mi
Boldogtalan szemek
Minden álom meg fog halni
Pánik a fénytől
És félelem minden arctól
Bűnök, amikor senki nem tehet
Az idő, nem gyógyítja be
Magányosan és elveszve
Láthatatlanul születve
Az első sikolynál megfagyva
Elfelejtett gyerekek
A nevük ismeretlen
Végtelen menekülés
Kitaszítva a világból
Elfelejtett gyerekek
Ők is látnak, éreznek, értenek,
Pont, mint mi
Nevetnek, és sírnak
Élni akarnak
Pont, mint mi
Magányosan és elveszve
Mindennek másnak kellene lennie
Mindennek másnak, kellene lennie
Mi is látunk, érzünk, értünk, 
Éppúgy, mint ti
Nevetünk és sírunk, 
Élni akarunk,
Látunk, érzünk, értünk,
Úgy, mint ti
Nevetünk, és sírunk
Élni akarunk
Pont, mint ti