apa átvette a szót.
-Ez a ház anyáé marad. Én elköltözöm innen..A város másik végébe.
kertes házam lesz. Akárkit választotok, kérlek, úgy tegyétek, hogy
nektek legyen jó. Most velünk ne törődjetek. És kérlek egyikünkre
se haragudjatok…most ha akartok fölmehettek  a szobátokba.
Föl is mentünk. Néma csendben…
10 perc múlva kopogtattak az ajtómon…Tokio hotelt hallgattam…
de csak halkan…meghallottam és kikiáltottam:
-ki vagy?
-Milli kérlek engedj be!-szólt vissza a húgom egérhangja.
-gyere csak…
Miután bejött kulcsra zártam az ajtót…
-kérlek mesélj el mindent- mondta Laura- legalább talán valamin
tudok én is nevetni…Anyunak barátja van….amióta megtudtam
nincs jó kedvem…ezért hagyja el apát….